Norvégiai kalandozásom

A norvég hegyek már régóta a bakancslistám előkelő helyén szerepeltek, így kerültem Norvégiába. A túrával és az ottani étkezéssel kapcsolatos tapasztalataimat szeretném most leírni.

Dietetikusként (plusz mivel nekem is kell diétát tartanom) fontos kérdések számomra bárhova is utazok, hogy mit vigyek magammal és kitalálni, ott majd mit tudok enni. Tekintve, hogy csak egy hátizsákot vittem magammal (melynek háromnegyedét a bakancsom foglalta el), nem sok mindent pakoltam be: 2 szendvicset, a kedvenc müzliszeletemet, pár zacskó bögrés instant levesport és egy általam összeállított “instant” zabkását, melyben zabpehely, granola, liofilizált áfonya és fahéj volt. Stavangerben 16-17 fok, felhők, szél, eső és egy kis napsütés várt, valamint a hihetetlenül friss levegő 🙂

 

Érdekes tapasztalatok az étkezés tekintetében

Az itt leírtak csak az én tapasztalataim. Ha Norvégiát tervezitek, jó azzal számolni, hogy nem egy olcsó hely. Például egy zsemle 450 forint, az 1 literes tej pedig 590 forint volt. Hmm.. és ezek még csak alap élelmiszerek ugye. Nehéz volt élelmiszerboltot találni és amikre végre rá is bukkantam, azok is nagyon csekély élelmiszerpalettával rendelkeztek az itthoniakhoz képest. Gyakoriak a kis üzletek, amik tele vannak üdítőkkel, édességekkel, kész szendvicsekkel és pár darab péksütivel, itt lehet kávét is venni. Egyetlen egy jó pékséget találtam, ahol egy nagy olivás focaccia-t vettem, ami 1650 ft volt (rendben az árakat mostmár inkább kihagyom), de sajnos ez a tengerparton a homokba esett.. 😀 Az élelmiszereken egyébként többnyire én csak norvég szöveget láttam, így azért hosszabb idő volt mire kibogarászgattam mi micsoda.

Az éttermek (és persze a halpiac) számtalan tengeri ételt kínál, akik szeretik az ilyesmit, azoknak ez egy kánaán. Számomra nagyon különlegesen néztek ki, de mivel nem szeretem a tengeri herkentyűket, így nem kóstoltam ilyesmit. Tudomtudom.. azért egy halpogácsát magamba erőltettem, az nagyon finom volt. Érdekesség, hogy a laktózmentes tej például ugyanolyan árban volt, mint a normál, és nem is laktózmentesnek hívják kint, hanem laktóz csökkentettnek, ami sokkal helyesebb egyébként, hiszen a laktózmentes termékek is tartalmaznak minimális laktózt. A boltokban olyan szatyrokat lehetett venni, melyek könnyen lebomlanak.

 

Preikestolen meghódítva

Repülővel mentem Stavangerbe. Kisakkoztam, az ott töltött napjaim közül melyik lesz a legszélcsendesebb és esőmentesebb, és arra terveztem a túrát. A túrával kapcsolatban: ha nem vagy nagy túrás, akkor is simán belevághatsz, de jó túrabakancs nélkül ne indulj el! Érdemes esőkabátot betenni és megfelelő meleg ruhában nekiindulni, mert az időjárás igazán szélsőséges tud lenni. Mivel min. 5 óra kemény, köves, csúszós szakasz vár rád, fontos a megfelelő mennyiségű vízről és ételről való gondoskodás! Túrázáshoz a hosszabb ideig tartó energiapótlós szendvics(ek) mellett, tegyél be valami gyorsabban felszívódó energiaforrást is – nálam ez a kedvenc ‘óriás’ kávés müzliszeletem volt, és aha, milyen jól is jött! A kilátás a fjordokra lélegzetelállító. Ennyire közel még sosem éreztem magamat a természethez, fantasztikus élmény. Persze a szakadék végig ott van pár centire melletted 🙂 , de mindenki nagyon vigyázott, hogy meg ne lökje a másikat. Az út ki van rendesen jelölve, képtelenség eltévedni. Rengetegen túráztak, az argentin srác – akivel egy darabig együtt mentem,  és aki a képeket is csinálta – például fent is aludt a hegyen. A túra egyébként egy parkolóból indul. Stavangerből – autó hiányában – komppal, majd busszal lehetett ebbe a parkolóba eljutni. Van néhány utazásszervező társaság akik direkt ezzel foglalkoznak.

Természetesen sosem gondoltam, hogy mindezt a túrát egyedül teszem majd meg egyszer, de az élet efelé sodort, erre volt szükségem ezen a nyáron, így szellőzött ki a fej, így fogalmazódnak meg új gondolatok és abszolút kitoltam a határaimat. Eljöttem, magamba szippantottam a természetet, a csendet és a nyugalmat. Mindenkinek csak ajánlani tudom a helyet, ha szeretne valami egészen más vidéken túrázni.

Ja és igen! Norvégiának egyébként menő, homokdűnés tengerpartja is van! 😉