Néhány gondolat a GMO-ról

tudatos fogyasztó

Nem régiben egy GMO konferencián jártam. Igazából szinte biztos vagyok benne, hogyha nem hallgattam volna végig több tudományos előadást a témával kapcsolatban (vagy az egyetemi MSc képzésen, vagy most itt a konferencián), akkor én is nagyon csúnyán néznék, amint ezt a szót meghallanám.

A dolog persze nem fekete vagy fehér, de az is biztos, hogy az általánosan eluralkodó negatív hozzáállásnak sokszor nincs megfelelő tudományos megalapozottsága. Igazából többségében tartózkodunk tőle, mert már a neve is egy mesterséges jelenségre utal.

Magyarország és GMO

Az Európai Unió szigorúan veszi a génmódosított (GM) élelmiszerekkel kapcsolatos döntéseket. Természetesen azért az EU-ban is található jó pár – az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által – engedélyezett GM növény. Az Unió tagállamai pedig maguk dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e (ezen biztonságosnak tekinthető) GM növények termesztését vagy sem. Mi a helyzet hazánkkal? Kormányunk az Alaptörvényben lefektette, hogy az emberi egészséghez és jóléthez való jogot többek között egy GMO mentes mezőgazdasággal szeretné biztosítani a lakosság számára. Szóval sem takarmány, sem pedig élelmiszer forgalomba hozatalának céljából nem engedélyezett a GM növények termesztése. Nem tisztem megítélni, hogy ez jó-e így vagy sem. Ez van.

 

Globális kitekintés

És most jön a lényeg, vagyis a sok kérdés és egyben lehetőség a témát illetően, ami árnyalhatja a GMO megítélését. Ugyanis, ha elhagyjuk kicsiny országunkat és nem csak magunkra gondolunk (hogy hogy viszonyulunk a “génmódosított” szóhoz, hiszen mi aztán nyugodtan választhatunk hagyományos termesztésű növényeket is!), akkor koncentráljunk egy kicsit a globális szintre.

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb lesz az időjárás. A mezőgazdaságnak pedig alkalmazkodnia kell ezekhez a változásokhoz, hogy az élelmiszertermelés szinten tartható legyen – az amúgy már túlnépesedés szélén álló helyeken is. Emellett a vízhiány és az éhezés is egy olyan tényező ezeken a területeken, amely már egy jól ismert probléma. Ha ehhez még csatlakozik egy még szélsőségesebb időjárási faktor (a szárazság), akkor ott semmi jóra nem számíthatunk. A szakemberek már egy jó ideje gondolkodnak azon, hogy mi lehet a megoldás erre a helyzetre.

Ha elszáll a képzelet és pl. sikerülne génmódosítással olyan gabonaféléket termeszteni, amelyek a szárazságot jobban tűrik, vagy olyan növényeket amelyek vitamin-előanyagokat (pl. béta-karotin), vagy esszenciális zsírsavakat (pl. EPA, DHA) tudnának termelni, akkor nem csak több, hanem tápanyagokban és hasznos biológiai anyagokban gazdagabb élelmiszereket lehetne előállítani az itt élő emberek számára. Mert az éhezés jelenleg is komoly probléma, de később még komolyabb lesz, és erre nem a nemtörődömség a válasz! Mi lenne ha a növények is termelnének omega-3 zsírsavakat, és ezeket az étrend-kiegészítőket szednénk ha szükséges? Ez hozzájárulna a túlhalászás csökkentéséhez. Vagy ha olyan növényeket termesztenénk amelyeknek nitrogénfelvétele sokkal jelentősebb? Így a nitrogénkibocsátás mértékét valamelyest lehetne csökkenteni! És ha olyan kukoricát, más gabonafélét ennénk amelynek aminosav összetétele minden esszenciális (szükséges) aminosavat tartalmazni megfelelő mennyiségben? Így lehetne csökkenteni például a húsfogyasztást, amely befolyásolja a nitrogénkibocsátás mértékét, így egy protektív tényező Földünk számára.

Ha nem is tetszetős, hogy ilyen mesterségesen kell beavatkozni a növények genetikájába, lehet ez lesz majd a jövőben az a megoldás, amivel a Föld lakosságának bizony meg kell barátkoznia annak érdekében, hogy élni tudjon továbbra is! Mesterséges igen, de mit lehet tenni, ha más tényezőkkel idejuttattuk bolygónk? Én ezek után úgy gondolom, a génmódosítás egy lehetőség, amellyel tudunk harcolni a globális problémákkal szemben. Így már elgondolkodtatóbb az egész, nem igaz? 🙂

 

Kapcsolódó cikkek: