Svédország a fenntartható és tudatos táplálkozás élvonalában

Még májusban jelentkeztem egy egyetemi pályázatra, ahol Svédországot választottam a kutatómunkám témájának. Életem első repülése is oda vezetett még hat évvel ezelőtt, most pedig szintén célbavettem az országot.

Az uniós és a svéd jogszabályok böngészése után, az ottani táplálkozáspolitikai intézkedések, az iskolai közétkeztetés helyzete és a lakosok táplálkozási szokásai után kezdtem el olvasgatni, néhol minden svéd tudásomat bevetve (ami amúgy természetesen nincs). Aztán október elején fogtuk magunkat és elrepültünk a már elég hidegbe, hogy tapasztalataim is legyenek a svéd élelmiszeripari termékpalettával kapcsolatosan, tekintve hogy a legutóbbi ott tartózkodásomból csak annyi maradt meg, hogy 700 forintba került a kilós szeletelt répás kenyerünk.

Svédország – táplálkozáspolitika

Svédországban fontos téma a táplálkozás. Természetesen a lakosok körében is (erről később lesz szó), de az ország kormánya számára is, ami egy rettentően fontos és szerencsés dolog. A gondolat, hogy táplálkozáspolitikájuk példaértékű, viszonylag korán megfogalmazódott bennem. Szeretnék csupán egyetlen egy példát – a legjelentősebbet – felhozni, ezen állításom alátámasztásához. A Svéd Élelmiszer Hatóság által létrehozott “kulcslyuk” szimbólum már 25 éve megtalálható a svéd élelmiszerpiacon. 2000-ben Dánia és Norvégia, 2004-ben pedig Izland is átvette a jelölés használatát, így már „nordic keyhole”, vagyis északi kulcslyuk néven olvashatunk róla. Az ezzel a jellel ellátott élelmiszerek és ételek beilleszthetők az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásba. Célcsoportja a lakosság, célja pedig az egészséges táplálkozásra nevelés, az útmutatás, tehát egy tudatos vásárló réteg kinevelése, segítése (mint említettem 25 éve!).

Nézzük mik azok a szempontok, amelyeknél minimum egy teljesülése után egy termék megkaphatja a jelölést:

  • alacsonyabb zsírtartalom, de magasabb esszenciális zsírsavtartalom
  • kisebb hozzáadott cukortartalom
  • kisebb sótartalom
  • emelt rosttartalom (magas teljes kiőrlésű gabonaféle a receptúrában)
A jelölés sikerességét jól mutatja, hogy az 1989 óta megjelölt termékek mind a mai napig megtalálhatóak a boltok polcain, kereslet van rájuk. A jelölés formájáról pedig annyit, hogy a táplálkozási piramis és a táplálkozási kördiagram összeolvadásából jött létre. 10 éve az éttermek menüi is megkaphatják ezt a jelölést, de természetesen ennek megvan a maga engedélyezési folyamata, amelynek elbírálására – úgy mint az élelmiszerek esetében – külön szervezet van megbízva. Anno egyébként a médiát nagyon megnyomták a svédek, a kulcslyukról tényleg mindenki értesülhetett, ennek is jelentős szerepe volt a sikeres intervencióban.

Az iskolai étkeztetés helyzete 

Svédországban az iskolai étkeztetés ingyenes 6-15 éves korig, ugyanis ez a helyi adókból van fedezve. Fontos kiemelni, hogy ez a táplálékallergiás és intoleranciás gyermekek esetében is így van! Az ételek többnyire az iskolákban készülnek. Ebédkor például csak tej és víz választható folyadékforrásként, az ebéd összeállításában pedig a „tallriksmodellen”, az ottani tányérmodell az alap. Összességében elmondható, hogy a tányér nagy hányada zöldségből áll, amelyhez burgonya vagy például hajdina (vagy más gabonaféle) társul és nagyon sok esetben hal. A menüben többször szerepel szárazhüvelyes-féle, különösen csicseriborsó, de ez köszönhető annak is, hogy nem egy szokatlan íz számukra, hiszen a svédek szeretnek a húsmentes fogások elkészítésénél szárazhüvelyeseket is használni. Érdekesség, hogy a svédeknél van egy internetalapú rendszer is, a „SkolmatSverige”, amihez ingyenesen tudnak csatlakozni a svéd iskolák. A rendszer elsődleges oka az volt, hogy támogassa a svéd általános iskolák munkáját abban, hogy jó étkeztetést biztosítsanak a tanulók számára. A másodlagos ok pedig az volt, hogy követni lehessen az iskolai étkeztetés minőségét. Az eszköz nemcsak a tápértékről nyújt információt, hanem más minőséget jelző paraméterekről is beszámol. Elismeri és reflektál az iskolai ételekre és összegyűjti az iskolai tapasztalatokat. Körülbelül az általános iskolák 41%-a használja a rendszert. A tantervben egyébként hadd ne mondjam, hogy teljesen magától értetődően helyet kap a kiegyensúlyozott táplálkozásra nevelés is.

A lagom birodaloma

Míg a dánokra a hygge érzés, addig a svédekre a “lagom” jellemző. A lagom csúnya fordítása: se nem kevés, se nem sok, tehát az éppen elegendő. Az élet sok területén megjelenhet ez a hozzáállás (ami nekem szintén nagyon szimpatikus), így az étkezéssel kapcsolatban is. Mennyit sót vigyünk be? Lagom mennyiséget! A svédek pedig igyekszenek figyelni erre is. A szabadban eltöltött idő szeretete mellett, rengeteg protektív életmódbeli jellemző jelenik meg a lakosság körében, így nem csoda, hogy a fenntarthatóság kapcsán is élenjárnak. A beltéri konyhakertek és maga a zöldség- és gyümölcstermesztés elterjedt náluk. 2017-es adatok szerint a svéd fiatalok 30%-a fogyaszt több növény-alapú élelmiszert az eddig megszokottnál. Egy korábbi kutatás pedig arról az eredményről számolt be, hogy  a finn, a norvég, a svéd, a dán és izlandiak 34%-a kezdett el növényt is termeszteni otthonában, 24%-uk pedig azt jelezte, hogy kevesebb húst fog enni az elkövetkező években. Nem csoda, hogy a Mc Donald’s – mint a világ legnagyobb gyors-éttermi lánca – a McVegan menüjét állandósította a svéd és a finn területeken. A svéd étkezési szokások változásban vannak, hiszen minden tizedik svéd lakos vegetárianus vagy vegán étrenden van. A megkérdezettek 4%-a vegán étrendet, 6%-uk pedig vegetárianus étrendet követ (15-34 éves korosztály közötti kutatás), az elmúlt 5 évben 4%-kal nőtt a hús nélkül étkezők aránya. Fontos leszögeznem, hogy amíg a vegán étrenddel kapcsolatban tudományosan is vannak fenntartások, addig egy húsfogyasztást csökkentő, flexitáriánus vegetáriánus táplálkozás nem csak kiegyensúlyozott, hanem a környezetünkre is kisebb ökológiai lábnyommal bír.

Összefoglalva: a svédeket lehet aztán követni számos témával kapcsolatosan, vagy legalább példát venni róluk. Tudom nem megy minden egyik napról a másikra, de mindenképpen arra kell mocorogni amerre pozitív kimenetel, változás lehetséges!

Malmöi tapasztalatok

Hát rengeteg kulcslyuk szimbólummal ellátott termékkel találkoztam, ami örömteli volt. A magas rosttartalmú termékek elképesztő mennyiségben voltak jelen az áruházakban. A svédek nem félnek répát, céklát vagy akár vörösáfonyát tenni a kenyereikbe, zsemléikbe.  A levegő pedig nagyon friss volt! Malmöben van egy Disgusting Food Museum, ahol a világ minden tájáról hozatnak be mindenféle gusztustalan étel. Pontosabban kinek mi a gusztustalan, ezek mindegyike olyan volt, hogy bizonyos népeknél csemegének számít. A belépő mellé adnak indítónak egy tasakot is arra az esetre ha hányni kell, a bejáratnál lévő kis táblánál pedig az eddigi hányások eseteit is strigulázva őrzik. Vigyáztam magamra, így velem ilyesmi nem történt, pedig voltak orrfacsaró bűzök és volt egy-két undorító látvány is. Viszont megkóstoltam a rostonsült kukacot – mikor ha nem most? ? -, olyan volt mint a zizi. Ki tudja, talán ez lesz valóban a jövő egyik fő fehérjeforrása? Remélem nem! Koppenhága pedig kihagyhatatlan volt: