A túrógombóc rengeteg diétába beilleszthető. A túró jelenléte miatt jó kis fehérjeforrás (metionin tartalma miatt májregeneráló tulajdonságú), jó választás ebédre egy húsos leves után, vagy akár egy könnyű vacsorára.
Alapanyagok tekintetében a búzadarától elrugaszkodva készíthető kukoricadarával is (óúgy nagyon finom!) vagy kölessel, mint most. Az aszalt szilva természetesen nem kötelező :), volt otthon és arra gondoltam, persze tegyük bele! A “bundát” illetően ugyan a zsemlemorzsa a megszokott, én a zabpelyhet választottam, ezzel is az étel rosttartalmát és laktató értékét növeltem. A hagyományos tejföl-porcuki kombó helyett, egy zsírszegényebb (hogy az aszalt szilva miatti magasabb energiabevitelt kompenzáljam) megoldást választottam, így a natur joghurt választottam, amihez egy kis fahéjat tettem, hiszen ez remekül passzol az aszalt szilvához. A finomságot készítheted eritrittel is, ha alakbarát verziót szeretnél, vagy ha károsodott a szénhidrát anyagcseréd van (cukorbetegség, inzulin rezisztencia). Gluténmentes diétába is beilleszthető, ha a gluténmentes zabpelyhet választunk a “burkoláshoz”. A kreálmány a fejemből pattant ki, és amellett hogy nagyon menőn néz ki, még finomra is sikeredett! 🙂
Hozzávalók 8 gombóchoz:
- 100g köles
- 200g víz
- 150g zsírszegény túró
- só
- 4 db aszalt szilva
- 150ml natur joghurt
- porcukor ízlés szerint
- fahéj ízlés szerint
- 20g aprószemű zabpehely
Elkészítés:
Egy lábasban a vizet a kb. csipet mennyiségű sóval felforralom. A forrásban lévő vízbe beleteszem a kölest, majd állandó keverés mellett addig főzöm (kis hőfokon), míg egy sűrű, nehezebben kavarható masszát nem kapok. Ekkor leveszem a tűzről és hozzáadom a túrót, majd jól összekeverem. Gombócokat formázok belőle, melyekbe egy-egy fél aszalt szilvát teszek. Most jön a forgatás a megpirított zabpehelyben. Amíg a gombóckák pihennek a tányéron, addig a natur joghurtotot is összekeverem a porcukorral és a fahéjjal. Jó étvágyat hozzá! 🙂