Pontosabban hobbi kertész és nem fákat, hanem egy veteményes kertet nevelgetek majd. Persze ez majd csak akkor valósul meg, amikor saját kertes házam lesz, na de addig is a covid19 karantén helyzete alatt volt időm és terem adni egy esély a kertész vénám kibontakozásának. Ebből az időszakból következik most egy kis szemezgetés.

Szóval mikor az élet úgy hozza, hogy egy járványkitörés miatt be kell húzódni valahova, akkor keressük a legbiztonságosabb helyet. Így költözem ki egy belvárosi társasház lakásából, egy külső kerületi kertes házba. A karantén alatti bezártság sok feszültséget képes generálni az együtt élők között, de szerencsére nálunk ez egyáltalán nem jelent meg. Élveztem, hogy több időm jut sütni, főzni, olvasni, emellett lakberendeztem és felelős lettem egy udvarért is. Kora tavasszal tehát fogtam a lila metszőollóm és elkezdtem magam vágdosni a metszésre váró ágacskákat. Ez a tevékenység talán pepecselősnek tűnhet, de mégis elég hamar rájöttem: úristen, ez engem teljesen kikapcsol (aminek egyébként nagyon örültem abban a bezárt időszakban)! Később aztán hűséges társam is lett a kertben: Brúnó, egy utcára kitett, 4 hónapos, tejkaramella színű gyönyörű kopó(szerű) kiskutyus. 

Első lépések a kert megtervezésénél

A veteményes kert létrehozásának gondolata már jó korán megfogant. Fogtam a karácsonyi libris kártyával vásárolt Kertkaland c. könyvemet, Anyukám és Nagymamám jótanácsait és elmentem megvásárolni a magokat, a kézi kerti szerszámokat, a szépséges kertész kesztyűm, a gondosan kiválasztott zöldségtápot és néhány dekorációs kelléket. A kert helye adott volt, persze ilyenkor még nem tudtam hogy a hulló tű- és falevelek és a jelentős árnyék miatt, mennyire pont nem egy ideális hely az valójában.  Amíg Norbi felásta a kertet és beleforgatta a zöldségtápot, addig megterveztem mi hova kerül.

Felmerült kérdések

Többségében magokról neveltem a növénykéket (répa, cukkini, uborka, cékla, retek, petrezselyem, saláta), de a paradicsomnál palántát neveltem, illetve hagymát is duggattam. Kaptam 3 zeller palántát Nagymamámtól és 5 paradicsom palántát Anyutól. A fehérvári úti piacon pedig egy cuki paprika palántába botlottam, amit nem tudtam ott hagyni.. (ezen most kezd éppen 3db paprika növekedni, jajdeizgi!)  Ezeket mind elhelyeztem végül a kertben, de később rájöttem, hogy sok mindent bizony elég rosszul, a nap járásával nem számoltam. Tulajdonképpen nagyon kiváncsi voltam vajon tényleg lesz-e saját salátám vagy uborkám, a magból meg majd kinő egy igazi cukkini? Hát elhiszem – gondoltam – és egyébként tényleg milyen csodás dolog ez valóban: a magból néhány hónap alatt kifejlődik egy nagy növényt.. csak türelem, megfelelő tápanyag- és vízellátottság és fény kell hozzá! 

Tapasztalatok, végeredmény

Hát először is nem lettem kertész, de büszke vagyok a felnevelt zöldégekre! A hagymám csíp, a saláta jó kis szendvics töltet volt, a retek retek ízű lett, a cukkini pedig sokkal finomabb, mint a bolti. Az uborka 24 elvetett magjából 1 kelt ki, és annak is sokáig 2 kis ubija volt, ám jelenleg már 8 kis uborka csüng rajta. A saját paradicsomom egy kis picurka lett, de ilyen fajta is (cherry), ám anyuétól el vagyok ájulva (lásd kép). A cukkinimre tényleg büszke vagyok. A répa felhozatal nem lett épp a legjobb (egy nagyon vicces képet csináltam róla magamnak emlékbe), de a céklából tudtam céklalevet készíteni!

Nagyon köszönöm ennek az évnek, hogy erre lehetőségem volt! Így az ősz beköszöntével minden nap úgy megyek ki a növénykékhez, hogy sajnálom, hogy most újra egy lakásos időszak jön. Azért bízom nagyon benne, hogy nem örökre!